Elöljáróban le kell szögeznem, azt gondolom, hogy többnyire nincs könnyű dolga a jóindulatú (mi több, jó szándékú) tollforgatónak, klaviatúrakoptatónak, ha kísérleti zajjal fűszerezett dark ambient lemezről kell hosszasan értekeznie, esetleg méltatnia. Az effajta hangulatfestő zenék gyakorta nagyszerű építőkockái például filmeknek, esetleg kiállításoknak és egyéb audiovizuális mutatványoknak, ahol kép és hang olvad egybe, jó esetben a megfelelő ízléssel, de némileg nehéz róla hosszasan értekezni úgy, hogy ne fulladjon az önismétlés tengerébe, illetve ne váljon szárazzá, oktatóanyag-hangulatúvá. Hosszan kitartott hangok, 20 Hz közeli morajlások, fémes csattanások, váratlan sercegések és még sorolhatnám a végtelenségig a műfaj kelléktárát. A Lutz Rach által irányított THO-SO-AA ismert és elismert név az industrial-ambient szcénán belül, a 90-es évek közepe óta készíti lemezeit töretlen elszántsággal, olykor diszkréten kollaborál is, többnyire már bejáratott nevekkel (lásd például Wilhelm Herich, de dolgozott már a :GOLGATHA: zenekarral is), így nem is annyira meglepő, hogy kb. 5 éve a német Tesco Organisation egyengeti az útját, ha kiadványairól van szó. Korábban a szintén nem kis népszerűségnek örvendő Art Konkret istállójához tartozott a csoport. A Sleeping Explorer már a hetedik nagylemez, nekem tetszik is (minél többet hallgatom, annál jobban), de ez az a fajta zene, amit inkább "csak" hallgatni kell, írni róla elég nehéz, és gyakorlatilag nincs is rá szükség, a zene eladja önmagát.

A kiadó szerint a germán Asmus Tietchens óta nem közelített ennyire hitelesen senki az absztrakt zaj és a legmélyebb ambient felé, mint a THO-SO-AA, ez számomra költői túlzás, de ugye a kiadónak az a dolga, hogy eladja a portékát, még azon az áron is, ha olykor orbitális marhaságokkal igyekszik pénztárcanyitogatásra bírni a gyanútlan érdeklődőket. Nos, jelen esetben azért annyira nem vészes a helyzet, a Sleeping Explorer ugyanis egy nagyon jó lemez, de azt le kell szögeznem, véleményem szerint messze nem korszakalkotó vagy kirívóan különleges, nem hoz semmi újat a zene világába, de nem is mindig kell, azt hiszem. A már jól ismert panelekből építkezik (megjegyzem, határozottan ügyesen) ennek ellenére hosszasan sorolhatnám a műfajon belül azokat az előadókat, akik szerintem érdekesebb, jobb, ízlésesebb anyagokat tettek/tesznek le az asztalra, a múltból és a jelenből vegyesen, a teljesség igénye nélkül én azért messze többre tartom a LUSTMORD, MUSLIMGAUZE, TROUM csoportokat például. A THO-SO-AA itt tárgyalt dupla lemeze egy kellemes hallgatnivaló, de messze nem kötelező a beszerzése. A koncepció az album címe alapján nem meglepő módon az alvás és különböző aspektusai, valamint a közben gyűjtött és tapasztalt élmények összegzése. Nekem ez egy kicsit kusza így, és nem is tudom, mennyire hiteles (már anno a Nordvargr-féle Sleep Therapy anyagot is erősen szemfényvesztésnek éreztem), de szerintem nem is ez számít igazán, hanem az, hogy kellemes hallgatnivaló (az Xplrr 4 például kivételesen szép darab, valódi gyöngyszem) és az átlag dark ambient mezőnyből azért mégiscsak ki lehet emelni. Aki esetleg megveszi, csalódni biztosan nem fog, ám ha kihagyja, akkor sem történik semmi helyrehozhatatlan hiba.