A közelmúltban egy hűvös, borongós őszi estén újra budapesti színpadon volt látható-hallható az ACTUS csoport. A Kulcsár Attila irányításával működő, immáron csaknem negyedszázados formáció fellépései minden alkalommal gondosan megtervezett, élményszámba menő audio-vizuális előadások, így az előzetes várakozásoknak megfelelően most is egy különleges élmény megvalósulását remélhette az A38 Hajóra kilátogató nézősereg. Legutóbb 2006 márciusában a szintén budapesti Artus színházban lépett hazai porondra a zenekar, így előre borítékolható volt a felfokozott érdeklődés a publikum részéről,minden adott volt tehát, hogy egy remek előadás élményével gazdagabban távozhassunk a helyszínről a záróakkordok lecsengését követően, a habot a tortán pedig a megváltott belépőjegy mellé járó ropogósan friss (ellenben a Hammer-logótól kissé bizarr mellékízt eredményező) ajándék CD, az Essence Vol. 1, jelentette, amit a helyszínen lehetett birtokba venni.
Egy (annyira nem is) rövid, hullámzóan magával ragadó introt követően a Babel Pit (Bábeli Gödör) indította útjára az előadást és rögtön az első hangok után egyértelművé vált, az előzetesen meghirdetett erőteljes újraértelmezések a korábbi klasszikus darabok által ellenállhatatlan módon facsarták ki és rendezték át az ACTUS csoporttal szemben eddig kialakított, stabilnak vélt elképzeléseimet. A színpadon hangszer(es)ek "tömkelege", jelesül egy komplett, standard dobfelszerelés, egy ütős-hangszeres blokk, gitár, basszusgitár, szintetizátor, valamint laptop és a vokálmikrofonok, a 6 zenész által életre keltve. A gitár (Jülek Tamás) erőteljesen torzítva, a basszusgitár (Fukk Attila) kicsit túlvezérelve dörrent meg, a dob (Jankai Valentin) csattogó alapot biztosítva hozta az ütemeket, míg a Kuli László által uralt ütős-szekció gyakorlatilag teljes mértékben a háttérbe szorítva örvénylett megbújva az emelvényről áradó hangmasszában. Ami sajnos már az elején kiderült (korábban is jellemző volt a Kulcsár Attila–Moldován Viktória duóra), a vokálokkal ez alkalommal is komoly problémák adódtak. Ütemtévesztések, csúszkáló, hamis hangok és szövegrontások (esetleg átiratok?) jellemezték a vokális munkát a páros részéről. Attila mély átéléssel, gyakran erőteljesen gesztikulálva adta elő mondanivalóját, de ezen túl minden egyéb megnyilvánulása kívánnivalót hagyott maga után, sajnos. Ez a probléma nála már gyakorlatilag a kezdetek óta fennáll, de talán még mindig nem lenne késő csiszolni rajta, még annak ellenére sem (vagy talán éppen azért), hogy az ACTUS esetében a zene hangsúlyozottan inkább egy a hangkeltés eszközeivel közvetített spirituális törekvés. Megjegyzem, véleményem szerint nagyon-nagyon hiányzott a pozitív összhatás megteremtéséhez a korábbi megmérettetések során brillírozó Duck János erőteljes, markáns vokális munkája (valamint az akusztikus gitárja). Ez a probléma talán az Introduction To The Science Of Death (Bevezetés a Halál Tudományába) című tétel előadása során csúcsosodott ki leginkább, sajnálatosan fülsértő módon. Ettől függetlenül természetesen érdekes volt hallani a jól ismert klasszikus darabok (Totális Mozgósítás, Üzenet Hyperboreából, Róma és így tovább) újraértelmezett verzióit (a csoport komplett életútját végigkísérő ismeretlen távlatok határait feszegető, megtorpanást hírből sem ismerő mágia a problémák sokasága ellenére is egyértelműen kibontotta szárnyait a hajó gyomrában), még akkor is, ha a közönség számos tagjával a későbbiekben ezt részletesen megvitatva, nem minden újítás szolgált egyértelműen a produkció előnyére. Ez volt a harmadik alkalom, hogy koncerten szemlélhettem az ACTUS produkcióját és az eddigi véleményem továbbra is tartja magát, miszerint a csoport sajnos nem képes élőben visszaadni azt a varázslatot, amit a korongokon rendre előidéz, még ha egy kicsit fáj is ezt leírnom, hiszen minden negatívum ellenére is az egyik legjelentősebb produkciót a színtéren belül továbbra is ők nyújtják nekem (és még sokaknak).
(A képekért köszönet Föld Juditnak.)
balazs_k 2011.11.30. 23:01:44
Természetesen ebben a csalódottságban az is szerepet játszhatott, hogy akkor még nem ismertem az új anyagot, így a régi forma, a régi hangzás volt a fejemben, ahhoz viszonyítottam mindent. De ha jövőre tényleg lesz 25 éves jubileumi műsor, akkor mindenképp elmegyek, így, hogy már ismerem a számokat, várhatóan jobban fog tetszeni (és hátha lesz akkor már akusztikus gitár is). Mondjuk tartok tőle, hogy legközelebb már az addigra elkészülő Vol. 2 anyagát fogják előadni, ami valószínűleg ugyanígy ismeretlen lesz számomra a koncert idején, bár azért egy jubileumi fellépésnél csak hosszabb lesz a műsoridő (ennek a mostaninak kicsit hamar vége lett), és beleférnek dalok mindkét új anyagról (meg esetleg pár régi verzió is).
bercesa · http://adamberces.hu 2011.12.01. 23:14:11
AndorIstván 2011.12.02. 16:38:05
balazs_k 2011.12.02. 18:11:56
@AndorIstván: Kíváncsian várjuk a lemezkritikát...
Dr. Schwarz 2011.12.02. 22:27:23
Ratsui82 2011.12.12. 11:52:24
Mindenképpen becsülendő, hogy kiléptek a régi kereteikből és másféle megközelítésben próbálják a dalaikat közvetíteni. A hangzás itt-ott tényleg nem volt a legjobb, de egészében messze nagyon jó volt.
A Vol. 2-ön egy új szerzemény is lesz,de addig itt van egy kiváló régi dalnak az újraértelmezése:
soundcloud.com/actus/the-decay-of-a-body-is-the
További legjobbakat mindenkinek!
sorger 2011.12.12. 23:53:43