Spanyolország egyik roppant erőteljes színfoltja a dark folk, a dark ambient és a martial industrial színterén, a már nem is annyira fiatal La Esencia kiadó számos kiváló kiadvánnyal büszkélkedhet, Magyarországon ennek ellenére viszonylag csekély az ismertsége. Ezen az áldatlan állapoton kíván változtatni az alábbiakban olvasható, a beszélgető partnerek kölcsönös lustaságának okán egy kicsit megkésett interjú.
- Helló David! Mindenek előtt kérlek mesélj egy kicsit magadról, mit kell tudnunk rólad, hogyan kerültél kapcsolatba a zenével?
- A kiadó eredetileg a koncertszervezés melletti külön tevékenységem volt, mert úgy láttam, hogy a koncertekre jobban fel lehet hívni a figyelmet, ha kiadványok is megjelennek hozzájuk kapcsolódóan. 2007 és 2014 között olyan nagyszerű előadókat hívtunk meg Barcelonába koncertezni, mint a CAMERATA MEDIOLANENSE, az ALLERSEELEN, a BAD SECTOR, a TREPANERINGSRITUALEN, az APOPTOSE, a TRIARII, vagy Andrew King. Később a kiadó komolyabb szintre lépett, és a figyelmem szinte teljesen áthelyeződött a koncertekről a kiadványok gondozására. A sokéves koncertszervezői munka komoly hátteret adott a kiadónak, nagyon sok barátra és szakmai kapcsolatra tettem szert a színpadon és azon kívül is. Kezdetben nem nagyon voltak célok, és ez most sem jellemző különösebben. Ha valamit meg kellene határoznom célként, akkor az csak annyi lenne, hogy boldoggá tenne, ha a kiadó megszűnte után arról maradna emlékezetes, hogy minőségi albumokat jelentetett meg. Ennyi mindössze...
- Kérlek, mutasd be az eddigi kiadványaidat!
- Az első kiadványt, az A CHALLENGE OF HONOUR - Live in Barcelonát 2007-ben adtam ki. Kis szériás, 200 példányos CDr volt, amit a Steinklang terjesztett elég nagy sikerrel.
- Az éppen aktuális megjelenésnél milyen szempontok szerint dolgozol? Mitől lesz egy együttműködés igazán jó a kiadó és a zenekar között?
- Arra törekszem, hogy minden munka műalkotás legyen, egyedi stílussal. A formátum kérdését tisztázzuk először. A bakelit adta lehetőségeket vizsgálom meg az elején, mert ezt szeretem a legjobban, annak ellenére, hogy néha végül a CD mellett maradunk a magas költségek miatt. A művész és a kiadó közötti folyamatos jó kommunikáció jelenti a munka legfontosabb részét. A zenekarok mindig tökéletes szabadságot kapnak az albumok megalkotásakor, bármilyen ötletük lehet. Azután közösen megnézzük, hogy mit hogyan tudunk megvalósítani.
- A Manabu Hiramoto vezette SHINKIRO még kevésbé ismert formáció a hazámban. Mit lehet tudni erről a csoportról, hogyan került a katalógusodba az EMPUSAE-val közös kiadványuk?
- A SHINKIRO egy japán projekt, teljesen hipnotikus zenével. Manabu nagyon mély, filmzene jellegű dark ambient zenét készít, amit nagyon tudok ajánlani. A SHINKIRO-t nagyon régen ismerem, az első lemezük az egyik kedvenc kiadómnál, az Athanornál (LJDLP, TRIBE OF CIRCLE, ZERO KAMA stb.) jelentek meg, de konkrétan Nico keresett meg az EMPUSAE-ből. Az album először az Ant-Zennél jelent meg CD-n, és annak ellenére, hogy nem nagyon szeretem az újrakiadásokat, úgy döntöttünk, hogy kicsit átdolgozva megjelentetjük LP-n. Az EMPUSAE és a SHINKIRO remek kollaborációja, olyan, mintha egy ember készítette volna, annyira jól működik együtt a SHINKIRO ambientje és az EMPUSAE törzsi, ritmikusabb zenéje. Két új dalt tettünk a lemezre, hogy ne csak egy szimpla újrakiadás legyen. A borítót teljes egészében az Ant-Zen-es Stefan Alt csinálta. Nagyon büszke vagyok erre a kiadványra, szerintem a zenekarok is azok.
- Mi várható a jövőben a La Esencia kiadótól?
- Most készítem elő a terveket 2016-ra, azt hiszem, 2015-höz képest kicsit nyugodtabb lesz ez az év, összesen két kiadványt tervezek. 2015 nagyon sűrű volt ahhoz képest, hogy a La Esencia egy kicsi, kevésbé ismert kiadó.
- Az általunk előnyben részesített zenei közeg jelenleg sajnos szinte csak árnyéka önmagának. Nincsenek könnyű helyzetben a zenekarok és a kiadók sem. Te hogyan látod ezt, illetve mit kíván tenni ez ellen a La Esencia?
- Igen, igazad van, és sajnos egy ideje már ez a helyzet. A La Esencia szerintem nem nagyon tud mit tenni ez ellen, és őszintén szólva nem is nagyon akar. Az idő szerintem megoldja a problémát, hiszen minden trend jön és megy...
- A dark ambient, a martial industrial, vagy esetleg a neofolk milyen szinten van jelen napjainkban Spanyolországban?
- Spanyolországban nincs nagy dark ambient/neofolk színtér, ami a koncertek látogatottságából is látszik. Egy évben egy-két koncert van, arra sem járnak sokan. Ennek ellenére elég sok zenekar alakul, akik külföldön elég sikeresek is lesznek, elég megemlíteni az ARNICA, az ELDAR, a DER BLAUE REITER, a THE WYRM és a PERSONA csoportokat. Ők tarják életben a lángot, a spanyol színteret, és biztos vagyok benne, hogy a népszerűségük nőni fog, és nem kell irigykedve néznünk más országokat. Minden támogatásom az övék!
- David, köszönöm a beszélgetést!
- Köszönöm én is az interjút! Hamarosan újra találkozunk!