A Steinklang Industries kiadó (valamint a STURMPERCHT zenekar és még egyebek) főnökeként ismertté vált osztrák Max Presch harsh-noise/death-ritual-industrial projektje a kilencvenes évek elején (ebben az időben zajlott le egy a GENOCIDE ORGAN társaságában lebonyolított koncert is, mely rögzítésre, majd többszöri kiadásra is került Schmerztherapie 93 címmel) életre hívott RASTHOF DACHAU idén év elején megjelentetett gyűjteményes albuma valódi meglepetésként érte még a keményvonalas rajongókat is. Váratlanul, szinte a semmiből érkezett, sokak szívét megdobogtatva, egy nem várt bónuszként az életmű kiegészítéseként. Véleményem szerint a már említett split anyag és a zseniális Prison Poems album mellett ez a válogatás jelenti még a képzeletbeli dobogó vitathatatlan ékkövét, csúcspontjait, ha az osztrák csoport életművét vizsgáljuk. Az összes ismertebb "sláger" fel lett sorakoztatva a korongon, jelesül az Exitus (természetesen ezzel a darabbal indul a lézerlemez), a Viva Santerial, a Multikultopia és sorolhatnám még hosszan, gyakorlatilag minden egyes szerzemény egy-egy ritka radikális, erőteljes harsh-industrial ostorcsapás, noise és ritual elemekkel vegyítve, többé-kevésbé át is dolgozva, újrakeverve, de akadnak egy az egyben átmentett darabok is (időnként még a bakelitsercegést is lehet hallani a háttérben), abból a ritka erőteljes irányból, amit még az "átlagos industrial zenehallgatók" is többnyire értetlenül fogadnak. Kivételesen radikális, döbbenetes erejű, szavakkal nehezen érzékeltethető muzsika ez, amiről valójában felesleges is hosszasan regélni, ezt bizony hallani kell. Egy biztos, történjen bármi, a (pozitív vagy negatív) hatás nem fog elmaradni. 13 dal 70 percben, az első és a második album erőteljes pillanataira fókuszálva, rendkívül puritán, ennek ellenére szerintem kimondottan tetszetős digipak csomagolásban.

www.steinklang.at