HTML

dp-motiv

Neofolk, dark folk, apocalyptic folk, post-industrial, martial industrial, military pop, dark ambient, neoclassical, ritual, noise - hírek, lemezkritikák, koncertajánlók, interjúk, koncertbeszámolók

Címkék

2011.12.30. 16:00 sorger

ARDITI - One Will 7"EP (Equilibrium Music, 2011)

Címkék: lemezkritika

Az idei év egyik (véleményem szerint) legnagyobb dobásaként számon tartott ARDITI-album a Leading The Iron Resistance árnyékában megjelenő, 2 exkluzív dalt felvonultató One Will kislemez nem rejt magában különösebb meglepetéseket. Egyszerűen csak nagyon jó, ahogy azt már a svéd duótól megszokhattuk az évek során. Két szikár, a múltba tekintő, ennek ellenére egyértelműen és harciasan előre menetelő kompozíciót rejt ez a ritka karakteres cím. A megszólalás vaskos és karcos, ámbár bizonyos pillanatokban a frissen fagyott kristálytiszta víztükör eleganciáját, mindeközben törékenységét is magában hordozza. Ahogy már említettem, sem a címadó tétel (meseszép kórusaival és feszes ütemeivel az életmű egyik csúcspontja számomra), sem a B-oldalas (enyhén felejthető , időhúzás érzetét keltő) Reinforce nem tartogat zeneileg különösebb izgalmakat, ellenben szépen simul (vagy inkább tapos utat) az eddigi ARDITI-életműbe. A 7 incses két verzióban (fekete borító ezüst mintával és felirattal, fekete koronggal, valamint fekete-szürke márványmintás korong zöld borítóval, ezüst felirattal), összesen 500 példányban látott napvilágot, testvériesen fele-fele arányban megosztva a darabszámot a változatok között.

Az érdeklődők könnyedén beszerezhetik a kislemezt közvetlenül a portugál Equilibriumtól, de számos európai terjesztő listáján is szerepel a One Will.

www.equilibriummusic.com/

2 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Azért a B oldal elég erősen "alibizés" nekem. Ez az, amit sosem szerettem az ilyen zenékben, amikor összevágnak mindenféle indulókat, beszédeket, komolyzenei darabokat, mindenféle hozzáadott érték nélkül. Ráadásul itt még nagyon összevágásról sem lehet beszélni. (Arra azért kíváncsi lennék, ilyenkor kit jelöl[né]nek meg szerzőnek.) Persze értem én, hogy valamivel ki kellett tölteni a B oldalt is és nem volt éppen kész több "rendes" számuk, ez így egy fokkal talán jobb/több, mintha csak csend lenne rajta (de tényleg csak egy fokkal).
Vagyis enyhe túlzással viszik tovább a martialos "B" oldal hagyományait. Akkor van szerintem komolyabb baj, ha valaki csak ezekre az "ötletekre" képes építeni egy "karriert", vagy akár komplett albumokat töltenek meg így. Az már valóban több, mint bosszantó.
süti beállítások módosítása