A svéd Henrik Nordvargr Björkk igazi örökmozgó kultuszfigura. Saját bevallása szerint munkája és szenvedélye is egyben hangstúdiókban barkácsolni, lemezeket készíteni, mindeközben nemritkán a hallgatóság tűrőképességét ostorozni. Megszámlálhatatlan kiadvány őrzi munkásságának lenyomatát, lemezeinek kiadási jogaiért pedig szinte tülekednek a kiadók. Csak néhány név a teljesség igénye nélkül, ahol belefuthatunk az úriember túlburjánzó agyszüleményeibe: MZ. 412, FOLKSTORM, TOROIDH, NORDVARGR, VARGR, GOATVARGR, ALL HAIL THE TRANSCENDING GHOST és sorolhatnám még a végtelenségig, hiszen saját formációi mellett rendszeresen kollaborál különböző előadókkal, illetve hangmérnökként, producerként is jelentős statisztikai adatokat képes felvonultatni.
Az albumot indító, introként funkcionáló Guldkorn Frán 2009 rövid szösszenetként segíti a hallgatót a felkészülésben, majd némi betorzított, harsány emberi hangon előadott ordibálás után kezdetét veszi a zabolázatlan zaj-mészárlás, ahol nincs helye a hétköznapi értelemben vett, általános zenei megnyilvánulásoknak. Hangfoszlányok szétfacsarva, betorzítva, egymásra pakolva, inkább egyfajta kotyvaszt alkotva igyekeznek egy irányba haladni, ami sajnos ezúttal kevésbé sikerül a csoportnak. Akadnak ugyan erősebb pillanatok, de ezek lényegét sajnos egyszer sem sikerül igazán megragadni, ezáltal a kívánt hatást sem érik el, az utolsó pillanatban mindig darabokra hullik a technikailag sokrétű próbálkozás. Nordvargr úr esetében itt hatványozottan igaz sajnos a zenei bohóckodás archetípusa, szigorú álarcba burkolva, helyén kezelve tehát, egy pillanatig sem szabad a megérdemeltnél komolyabban venni az albumot. Akadnak ugyan érdekesebb pillanatok ebben a sajátságos hangkavalkádban (Utkff, Hela Havet Stormar, Ortodox Svensk Industri - unplugged), különösen ahol az ANENZEPHALIA/GENOCIDE ORGAN duó hatása igazán egyértelművé válik, de struktúrájában egy kissé széttördelt, zavaros albumról van szó, a jól felépített egységnek, a mellkasrengető hatásnak ezúttal sajnos nyoma sincs. Elfogult (talán elvakult) rajongóknak javasolnám tehát elsősorban az Ortodoxot, akik bármit megvesznek a svéd mágustól, ismerkedésre, vagy gyakoribb hallgatásra inkább a korábbi albumokat ajánlanám (Victory Or Death, Sweden, Folkmusik) kiemelten.
Az album csomagolása szimpla, de tetszetős jewel-box, beszerzése pedig nem ütközhet nehézségekbe, mivel az olasz kiadón kívül számos terjesztőnél kapható szerte a nagyvilágban.
