A Reinhard Hopfe vezette német STAHLWERK 9 a kilencvenes évek közepe óta stabil, megbízható pontja a második generációs noise/industrial vonalnak. Terjedelmes, néhol a szokásosnál kicsit nehezebben követhető diszkográfiával, több, kezdetben erősen limitált, vagy hivatalosan nem is publikált kiadvánnyal rendelkezik. Ugyan Reinhard egy ideje már inkább új zenekarára, az INDIGO LARVAE-ra koncentrál, mégis jelennek meg tőle anyagok, ezek közül most a 2009-es RetroMekanik gyűjteményes lemez ismertetője következik.

Az anyag két verzióban látott napvilágot (illetve létezik egy harmadik is, de az csak egy csomagolásában leegyszerűsített promo-kiadvány), én itt most a dupla lemezes változatról fogok pár szót ejteni. Az első korongon különböző koncertfelvételek, ritkaságok és eltérő verziók szerepelnek, sajnos mindenféle időrendiséget nélkülözve. Talán érdekesebb lett volna kronológiai sorrendben elhelyezni a dalokat, így "látványosabb" görbét adhatna ki a formáció fejlődése, alakulása, de sebaj. A nyitó dal rögtön az egyik személyes kedvencem, az ...Als Ich Starb 2007-ben, a lengyelországi Miedzyborz-ban rögzített (a borítón elhullajtott információ-morzsák tanúsága szerint az esemény ritka vidám hangulatban zajlott, ennek másik tanúbizonysága a szintén itt hallható Radio Budapest szövegében, koncepciójában kevésbé örömteli felvétele) karcos, power-noise-os előadása, a minősége bőven elfogadható, Reinhard a DTNDAZ lemezen megismert effekttel mondja a szöveget. A teljesség igénye nélkül a Vengeance (Oradour IV)-t emelném még ki (hipnotikus, rendkívül szuggesztív darab), illetve a szintén megdöbbentő erővel bíró Dien Bien Phut, valamint a William Blake előtt tisztelgő Jerusalemet. A bónusz lemezen (amely sajnos CD-R, ezért nálam fekete pont jár) válogatás albumokon megjelentetett számokat találunk, ami igazából azoknak lehet kiemelten praktikus, akik szeretik a zenekart, de nem kívánnak minden megjelent dalra egyesével vadászni. Feltétlenül meg kell említenem a Your Job In Germanyt (Gloria Victis Vae Victis válogatás), a Blood Soilt (Zyklus 1 és még egyéb kiadványok), a De Profundist (Zyklus 2), mint kiemelkedő szerzeményeket, de igazából úgy jó az egész lemez, ahogy van, kiemelten érdemes beszerezni minden effajta zenék iránt érdeklődőnek, minimum a szimpla verziót.

A dupla lemez 200 példányban jelent meg, a szimpla kiadásról nincs pontos információm.