A tavalyi év talán legjelentősebb hazai, neofolk-közeli eseménye a CROOKED MOUTH kapcsán már említésre került, következzen most a ROMOWE RIKOITO aktuális kiadványa, amely szintén bemutatásra került azon a hűvös novemberi éjszakán.
A ROMOWE RIKOITO terjedelmes múltra tekint vissza, bár az alapítók közül mára csupán Glabbis Niktorius viszi tovább a lángot, ő azonban töretlen hittel és lendülettel teszi a dolgát. A ROMOWE RIKOITO sajnos (és számomra teljesen érthetetlenül) soha nem tartozott a neofolk (és társai) legszűkebb élmezőnyébe, pedig a kilencvenes évek közepétől kezdve, hozzávetőlegesen tíz esztendő alatt (tehát nagyjából a neofolk aranykorában) három kimagaslóan erős és jelentős albumot is megjelentettek. Ezek közül is feltétlenül ki kell emelnem a 2005-ben világra segített Āustradēiwa lemezt, amelynek a vinyles kiadása a mai napig nem történt meg sajnos. Ez a kiadvány az én szememben egészen egyszerűen tökéletes, ezzel együtt kiváló példája annak, hogy egy ilyen korongot produkáló zenekar, akik mindössze csendben, de kifogástalanul teszik a dolgukat, sok esetben sajnos messze nem kapják meg az őket megillető figyelmet és elismerést. Sebaj, a ROMOWE RIKOITO lányait és fiait mindez cseppet sem zavarta a múltban. és a jelenben egy frissnek mondható tagsággal meg is alkották az UKA (az album címe egy utalás a balti Örökkévalóság - Prābutiskan - belső ösvényén történő utazásra, a Rāmawa szentélye felé, továbbá a porosz égi istenre, Ukapirmsra, a balti istenek legmagasabbikára) címre keresztelt lemezüket.
A Kliptinas Kalēndas indítja a lemezt, egészen sajátos hangulattal, ahol máris egy lüktető experimental-folk kavalkád kellős közepén találhatja magát a hallgató, igazi karneváli hangulatba csöppenve. Elragadóan szépséges, a lendületet rendre megakasztó, majd ismét a fellegekbe emelő szerzemény ez, távol a klasszikus neofolk megoldásoktól, annak örökségét azonban magában hordozva és érezhetően mélységes tisztelettel kezelve. A Dēiwadēiwūtiskan hasonló vonalon és hangulatban vezet tovább, meghökkentő kiállásokkal és váltásokkal tarkítva. A Dēiwe Ukapirme! nálam a már említett Āustradēiwa világát eleveníti fel, csodaszép dal, így felesleges is tovább méltatnom, ezt mindenkinek hallania kell(ene)! A Teinū en Wāran Kērdan csodálatos akkordbontásaival emel fel és repít szárnyain egy varázslatos utazásra. A női és férfi ének itt elbűvölően kergetőzik egymással, hogy végül egymásba olvadjanak. A Kawīdans Wīdans az experimental felütéséhez mérten meglepően letisztult neofolk dalként teljesedik ki, szűkre szabottan, de annál erőteljesebben. Igazi sláger szerzemény, nem kicsit paradox módon a szó legnemesebb értelmében. A Prēipalingi Kaupāli egy táncolható darab, sodró lendületű, mégsem tolakodó, inkább megfoghatatlanul érzéki, egyszersmind vidám. A Wirsellis által nyernek igazán teret a visszafogottan, ezzel együtt remekbe szabott eleganciával tálalt ütős hangszerek, hipnotikus élményt biztosítva. A záró Assanis Līgjas ismét egy terjedelmesebb darab a maga bő hét percével. Sokszínűen lüktető és kiváló zárótétel, tökéletes teljesíti be az UKA által megvalósuló utazást, ahol nincs hiányérzet, inkább teljes szellemi kielégülés a zene nyelvén közvetítve. A ROMOWE RIKOITO ezúttal is egy olyan albumot alkotott meg, amit a hallgató örömmel vesz elő újra és újra, mert a hallgatása valódi felüdülés és lelki, szellemi táplálék, a zene örök megújulásába vetett, korábban elveszettnek vélt hitet adja vissza.
Elérhető fekete vinylen 25 példányban, kék színű vinylen 125 példányban, valamint 300 példányban 8 paneles digipak CD által.
