Az önmagát műfaját tekintve apocalyptic ambient zenekarként definiáló spanyol DER BLAUE REITER - gyakorlatilag az ARCANA némileg gyengébb verziójaként is felfogható, ez hatványozottan igaz rájuk, amióta Cecilia Bjärgö került az egyébként alapító- és ex-tag Lady Nott helyére - soha nem volt a szívem csücske, soha nem éreztem bennük valódi elszántságot és potenciált, akár a lemezeiket vagy színpadi produkciójukat és összességében a komplett egészt tekintve, bármely vonatkozásban is vizsgáljuk azt. Rendkívül hallgatható, az érdeklődő közönséget könnyen elérő és a kirakatba bátran kiállítható, az undergroundon belüli csiribiri tucatprodukció, véleményem szerint. Ellenben meglepően népszerűek, sokan szeretik őket, szóval ez erősen szubjektív, de sebaj. Négy teljes hosszúságú album után az idei lipcsei Runes+Men fesztiválra megjelentetett viniles debütálásukra valahogy mégis kíváncsi voltam és összességében kellemes meglepetésként szolgált. 

Az "A" oldalt elfoglaló Dans L´obscurantisme De La Guerre kimondottan kellemes hangulatú darab, a műfajon belül már számtalanszor bemutatott panelekből építkező szerzemény, de ha nem vesszük túl komolyan, akár még többé-kevésbé magával ragadó perceket is szerezhet. A zenekart életre hívó és azt vezető Sathorys Elenorth a korong koncepciójául a spanyol polgárháború során bekövetkezett barcelonai bombázás áldozatainak való tisztelgést jelölte meg, de ennek tükrében a zene néhol sajnos súlytalanná válik. A "B" (Dies De Cendra, Temps De Silenci) oldal zeneileg hasonló tematikát követ, ha lehet még érzelmesebb húrokat pengetve, kb. a korai DER BLUTHARSCH letisztultabb pillanatai keverednek az ARCANA bizonyos törekvéseivel. Egyértelműen kellemes hallgatnivaló, de véleményem szerint egy kislemez bőven elég is belőle egy alkalommal, hiszen hosszabb távon sajnos határozottan zavaróvá válik és könnyen felütheti fejét a zavartalan plagizálás gyanúja, valamint az unalom. 

A korongot két verzióban dobta piacra a honfitárs kiadó, hagyományos fekete korong szimpla tokban, illetve 6 paneles kihajtható tokban, bordó alapon fekete mintás lemez, két képeslappal, bandcampes letöltő kóddal, és egy felhívásos cetlivel, amivel egy sajnálatos nyomdai hibát igyekeznek korrigálni. 

Összességében talán túl nyers és negatív kritika született ezen kiadvány kapcsán, mégis azt kell mondanom, aki kedveli a könnyebben emészthető (slágeres?) neoclassical-military industrial zenéket, az bátran tegyen egy próbát vele.