HTML

dp-motiv

Neofolk, dark folk, apocalyptic folk, post-industrial, martial industrial, military pop, dark ambient, neoclassical, ritual, noise - hírek, lemezkritikák, koncertajánlók, interjúk, koncertbeszámolók

Címkék

2010.12.15. 20:00 balazs_k

Interjú a Cawatanával

Címkék: interjú

Az alábbiakban a német NecroWeb magazinban megjelent interjú fordítása olvasható.

Magyarországról nem csak a finom szalámi jön, nem, zeneileg is történt ott valami az elmúlt években. A Cawatana az egyik képviselője az ottani folkéletnek, és nemrégiben jelentették meg új művüket "Advocation for Privileges" címmel. Itt volt hát az ideje, hogy csápjainkat Kelet-Európa felé nyújtsuk, ennek eredménye következik itt most...

A Cawatana új műve váratott egy kicsit magára. Örülsz, hogy végre megjelent?

Valóban eltartott egy ideig, míg végre napvilágot láthatott. Idő, inspiráció és kompromisszumok is szükségesek voltak, hogy megvalósulhasson. Másrészről viszont "hirtelen kiadvány" volt, 2009 júniusában határoztam el, hogy ebben a formában elkészítem, és ugyanazon év októberében már teljesen készen voltam a zene megírásával és felvételével, ezután kicsit több időt vett igénybe a szöveg megírása és az énekek felvétele, a keverés, a masztering, de mindent egybevetve 7 hónap alatt teljesen kész lett. És természetesen nagyon örülök neki, hogy elkészült és végre megjelent. Ez az első teljesen új kiadvány hosszú idő után (kb. 4 év), már hiányzott ez az egész: új számok írása és rögzítése, a borító és egyéb grafikai munkák elkészítése, és hogy a végén a kezembe vehessem a cd-t.

Összefüggő történetet mesél el az album, vagy minden dal külön fejezetet rejt?

Nincs összefüggő történet az albumon, minden dal egy külön fejezet. Habár vannak motívumok, melyek visszatérnek különböző dalokban, de nincs különösebb koncepció a szövegek mögött. Viszont a zenében annál inkább, és ez a koncepció az egyszerűség. Egyszerű hangszerelés: akusztikus gitár, basszusgitár, a lehető legegyszerűbb dobfelszerelés (egy állótam és egy pergő, semmi más), billentyűk egyszerű ("egykezes") dallamokkal. A korábbi kiadványainkon mindig különböző dalok szerepeltek, különböző zenei stílusok, különböző hangszerelés, most egységes dalokat akartam, ugyanazok a hangszerek az egész felvételen, és többé-kevésbé ugyanaz a zenei stílus.

A "Regret" egy nagyszerű dal lett. Tudnál kicsit mesélni a szövegéről?

Az igazat megvallva a szövegek mindig másodlagosak voltak nekem. A szöveget, az éneket mindig is úgy tekintettem, mint egy hangszert, a jelentés nem olyan fontos, mint a dallam, a szavak hangzása, hatása, az érzés, a forma. A mindennapi életből szerzem az inspirációt, például megyek az utcán és látok egy feliratot a falon, olvasok egy újságot vagy egy könyvet és találok egy érdekes kifejezést vagy mondatot, ami hatással van rám és inspirál, akkor azt felhasználom, beépítem a szövegbe. Ahogy korábban már említettem, több időbe telik nekem megírni a szöveget, mint a zenét ("Words don't come easy to me"), általában sokat kell várom, míg megtalálom ezt az inspirációt valahol, és ez gyakran különböző helyekről és helyzetekből jön, szóval a legtöbb esetben nincs egységes jelentés a szövegekben, csak érzések.

Bakos Attila és Sörös Gergő személyében két énekes is bevetésre kerül, míg te egyedül vagy felelős a zenéért. Ez mindig is így volt a Cawatanában, vagy csak így alakult most?

Gergő az első számú énekesünk a kezdetektől fogva, együtt alapítottuk a zenekart, de már a legelejétől együtt dolgoztunk vendégénekesekkel, mind felvételeken, mind koncerten. És jelenleg nem egy helyen élünk, pár éve Budapestre költöztem, míg Gergő továbbra is a szülővárosunkban, Békéscsabán lakik, így nem egyszerű már összehangolódni, együttműködni, és hogy meggyorsítsuk az alkotói folyamatot (például az énekek felvételét), úgy döntöttem, hogy felkérek egy másik énekest pár számra. Úgy gondolom, ez jó döntés volt, teljesen elégedett vagyok az eredménnyel, de nem vagyok biztos, hogy legközelebb is így fogjuk csinálni. Az szinte biztos, hogy Gergő lesz a főénekes a jövőben is, de abszolút elképzelhető, hogy néhány dalban együttműködünk más énekesekkel is, ahogy korábban is, ez mindig az adott helyzettől függ. És ugyanez igaz a zenére is, az alapötletek mindig tőlem jönnek majd, de lehet, hogy más zenészekkel is dolgozni fogunk.

Az Eis&Licht mindig is előremutató kiadó volt a neofolk világában. Ez volt az oka, hogy az Advocation for Privileges (ahogy már a bemutatkozó lemez is) itt jelent meg?

Igen, azt hiszem, mondhatjuk ezt. A bemutatkozó lemezünk idejében (2003) az Eis&Licht volt a legnagyobb és legjobb kiadó az akusztikus gitáros neofolk/darkfolk/apocalyptic folk zenében. Azóta már nem annyira aktívak, mint korábban, az utóbbi években csak egy pár kiadványuk volt, úgymond "téli álmot aludtak". De ez nem probléma, jobban szeretem, ha egy kiadó csak kevés, de minőségi lemezt ad ki, mintha sokat, de változó és megkérdőjelezhető minőséggel. Ezért választottam ismét az Eis&Lichtet, és szerencsére könnyen meg tudtunk állapodni Stephannal (a kiadó vezetőjével) mindenről.

Te vagy felelős a szövegekért. Ez egyedül a te dolgot, vagy más is beleszólhat?

A végső formába öntés az enyém, én csinálom egyedül, de ahogy már említettem korábban, hagyom, hogy külső befolyások inspiráljanak. Néha segítséget kérek Gergőtől, legtöbbször ez csak egy szó vagy egy kifejezés, ami megindíthatja a folyamatot bennem. Igazából nem nagyon szeretek szöveget írni, másrészt viszont konkrét elképzeléseim vannak róla, szeretném ezt is a befolyásom alatt tartani (mint mindent, ami a Cawatanával kapcsolatos).

Úgy tűnik, a Cawatanának nincs igazi, állandó felállása, miért? Vagy csak a külső befolyásokat olyan alacsony szinten szeretnéd tartani, amennyire csak lehet?

Kezdetben duóként működtünk, de mindig különböző vendégzenészekkel dolgoztunk együtt, mind stúdióban, mind színpadon. Miután Gergő megalapította a saját zenekarát, a Larrnakhot, a Cawatana az "egyszemélyes ügyem" lett, én vagyok felelős mindenért, én hozom a döntéseket, kivel akarok együttműködni, mit akarok csinálni. Felvételeken ez mindig változó, de az utóbbi években kialakult egy stabil felállás a koncertekre, melyben benne van a két öcsém, gitárral és basszusgitárral, Gergő a dobos és az énekes, én pedig az akusztikus gitárért és a zenei alapokért vagyok felelős.

Több mint 10 éves pályafutása során a Cawatana eddig csak két igazi nagylemezt adott ki. Szándékosan hosszabb időt szántok erre?

Valójában csak a Struggle for Wisdomot, a bemutatkozó lemezünket tekintem teljes értékű nagylemeznek, ezt az új kiadványt csak minialbumnak hívom, hosszabb, mint egy szokványos EP, viszont rövidebb, mint egy hagyományos nagylemez. De volt sok egyéb felvételünk, feltűntünk különféle válogatásokon, közös kiadványokon. Az elején elég termékenyek voltunk, az első lemez megjelenése után olyan sok számot írtunk és rögzítettünk, hogy ha összegyűjtöttük volna őket, az lehetett volna a második nagylemezünk, de nem így tettünk. És volt pár változás is a zenekarban, például a billentyűsünk kiszállt (neki meglehetősen fontos szerepe volt, ő hangszerelte a dalokat, nagyon jó ötletei voltak), Gergő pedig megalapította a saját zenekarát. Korábban mindannyian írtunk számokat, ezután én lettem az egyetlen személy, aki ezzel foglalkozott, és ez kétség kívül lassította az alkotói folyamatot.

Van valami, amit a Cawatanával el szeretnél érni?

Néhány dolgot már elértem, amit igazán akartam, pl. hogy jó kiadóknál jelenjenek meg a műveim, jó helyeken koncertezzünk jó zenekarokkal. És ez az, amit a jövőre nézve is szeretnék: néhány új kiadvány jó kiadóknál, és még több koncert jó helyeken további jó zenekarokkal. És ha egyre több ember hallgatja a zenénket a közegen belül, ha még több embert elérünk, akik szeretik ezt a fajta zenét, az nagyon jó, de nem akarok popsztár lenni vagy bármi hasonló, csak "csendesen" élni és dolgozni ("We live silently", ahogy a dalcímünk mondja), a saját tempómban.

Hogy néz ki úgy általában a magyarországi színtér? Tudnál néhány érdekes zenekart ajánlani?

Úgy gondolom, elég jó színterünk van Magyarországon, ha a zenekarokról beszélünk. Először is, van két régi és híres csoportunk, akik elkezdték ezt a zenét játszani itt Magyarországon, sok évvel ezelőtt: az ACTUS és a Scivias. Rajtuk kívül van még pár zenekar, melyek nagyobb nemzetközi figyelmet értek el az elmúlt években, pl. a Sturmast, ami egyfajta folkos martial industrialt játszik (sok élő hangszerrel, nem csak gépekkel), a kultikus svéd kiadó, a Cold Meat Industry adta ki a bemutatkozó lemezüket. Másik martial industrial zenekar a Kriegsfall-U, az angol Cold Spring kiadó jelente meg az ő kiadványukat, ők annyira nem voltak aktívak az utóbbi időben, de talán csinálnak valamit a közeljövőben. És megemlíthetem még a Moon and the Nightspiritet is, habár ők nem teljesen ehhez a közeghez tartoznak, de régi barátaink a szülővárosunkból, Békéscsabáról, és nagyon népszerűek lettek a nemzetközi pogány folk közösségben. És persze igazán csak ajánlani tudom a Larrnakhot, Gergő saját zenekarát. Kezdetben ő is egyfajta martial industrial zenét játszott, neofolk behatásokkal, de a bemutatkozó nagylemezén (ami nemrég jelent meg az osztrák Steinklang kiadónál) kellemes neofolk számok hallhatók, egy kis neoclassical és dark ambient behatással, semmi martial industrial. És a másik énekesnek is, aki közreműködött ezen a kiadványon, mostanában jelent meg a bemutatkozó lemeze, az ő zenekarát Woodland Choirnek hívják, melankolikus, akusztikus folkzenét játszik, klasszikus gitárral, furulyával. És van még néhány zenekar, melyek ebben a zenei közegben alkotnak, szóval nem panaszkodhatunk ezen a téren. De a zenehallgatók és koncertlátogatók kérdése már más téma, erről már nem csak pozitív dolgokat mondhatunk. Van pár ember, aki érdeklődik ezen zenék iránt, és az elmúlt 10 évben sok jó koncert volt Magyarországon (elsősorban Budapesten), sokkal több, mint más, hasonló hátterű országokban, tehát mondhatjuk, hogy szerencsések voltunk ebben a kérdésben, de mostanában ez megváltozott egy kicsit (mint mindenhol), egyre kevesebb ember jár koncertre, kevesebben veszik a kiadványokat, a színtér egyre kisebb lesz, ezáltal a lehetőség is kevesebb. De remélhetőleg ez hamarosan megváltozik, jobb lesz a helyzet, vagy legalábbis nem lesz rosszabb.
 

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.