HTML

dp-motiv

Neofolk, dark folk, apocalyptic folk, post-industrial, martial industrial, military pop, dark ambient, neoclassical, ritual, noise - hírek, lemezkritikák, koncertajánlók, interjúk, koncertbeszámolók

Címkék

2014.10.15. 18:00 sorger

Újdonságok az olasz Old Europa Cafe kiadótól

Címkék: hírek

oldeuropa.jpgMár előrendelhető (mindössze néhány példány hever már csak gazdátlanul) a MACELLERIA MOBILE DI MEZZANO Nylon Crimes címmel felruházott 100 példányra limitált LP + CD-R kiadványa, amely koncepcióját tekintve ezúttal mélyen megmerítkezve lubickol a 80-as és 90-es évek olasz perverz power elektronikájában, elsősorban kollaborációkra építkezve (ATRAX MORGUE, MURDER CORPORATION, SADO VISION stb.). Az album ezen kívül egyfajta tisztelgésként is felfogható a szerelem, a gyűlölet és romlottság iránt, miközben mind a bakelit, mind a CD-R tartalmaz exkluzív, csak itt megtalálható szerzeményeket.

Valódi tengerentúli sztárparádét vonultat fel a THE MUSKETS Allegiance To No Crown 10"-es bakelitlemeze a brit Andrew King közreműködésével. Thomas Nola (színész, filmrendező és nem utolsó sorban a Douglas P. nevével fémjelzett Doctor narrátora), a zenész, író, színész és filmrendező b9InVid (egykoron a LUFTWAFFE, jelenleg az ET NIHIL oszlopos tagja), Erin Powell a texasi AWEN soraiból, a többek között a kollaborációiról elhíresült David E. Williams (a 90-es évek közepén a legendás német Cthulhu Records adta ki I Have Forgotten How To Love You címmel talán máig legsikeresebb lemezét) és nem utolsó sorban a már korábban említett Andrew King egyesítte erejét ezen a bakelit lemezen. A korong piros 10"-es vinilen került forgalomba, elegáns, összecsukható tokban, 300, kézzel számozott példányban. Akusztikus pszichedelia, zajos harci pop és sok-sok sötét hátterű kórus jellemzi a lemezt.

Október végén érkezik még továbbá az UNCODIFIED Hardcore Methodology albuma, valamint kibővített, friss verzióban, dupla lemezen jelenik meg a RAISON D'ÉTRE klasszikus Metamorphyses albuma, az első lemezen a már régi ismerős anyag újrakeverve, bónuszokkal feltöltve, míg a kettes lézerdiszk eddig publikálatlan élő felvételeket fog tartalmazni többek között a budapesti koncertről, de itt lesz még Salzburg, Szófia, Gent és egyebek. Az iméntieken felül 1 hét múlva már rendelhető lesz az UNCODIFIED/WERTHAM split kiadvány, az ANARCOKS Desert Rose című albuma és az új AWEN lemez is Grim King Of The Ghosts címmel, egyenként 300 példányos digipak CD formátumban.

 www.oldeuropacafe.com

Szólj hozzá!

2014.10.12. 11:00 sorger

Szigorúan gyűjtőknek!

Címkék: hírek

wappen_licht.jpgKiemelt figyelmet követelő aktualitások a belga Neuropa kiadó égisze alatt! A német martial industrial legenda, a WAPPENBUND első körben kazettán 2009-ben, majd később 2013-ban CD formájában megjelentetett Licht Ist Leben című produkciója a kazettához képest két bónusz dallal (akárcsak a lézerlemezen) kiegészítve lát hamarosan napvilágot limitált 75 példányos fehér lemezen, fehér lemez vörös csíkozással 25 példány, valamint 100 példányos "heavy oxblood" korongokon. A horzsolóan szikár, mindeközben epikusan szárnyaló neoclassical dallamok mellé a már korábban védjeggyé vált harci dobolás társul ezúttal is. Tökéletes társ az utolsó utazáshoz a Fény felé, az ősi kultúrák ösvényén.

www.neuropa.be

Szólj hozzá!

2014.09.30. 23:00 balazs_k

ERDE - Böse Zeit (Steinklang, 2014)

Címkék: lemezkritika

erde_boese.jpgMax, a Steinklang kiadó vezetője mindig is szeretett túlozni. Persze valamennyire érthető ez, egy kiadó vezetőjének az a dolga, hogy eladja a portékáját, ugyanezt teszi a többi kiadó is, de Max különösen élen járt ebben mindig is. Jelen kiadványnál nem kevesebbet állít, mint hogy az Erde a valaha létezett egyik legjobb neofolk zenekar, és a legjobb a jelenleg létezők közül. Sosem szerettem az ilyen hangzatos kijelentéseket, ezért érthető módon erős szkepszissel kezdtem a lemez hallgatásába, azzal a nem titkolt céllal, hogy majd jól megcáfolom ezt a kijelentést, ami persze már elsőre egyértelmű volt, hogy nem lehet igaz, úgyhogy kár is erre több szót vesztegetni, koncentráljuk inkább magára a lemezre, ami meglepően jól sikerült.

Tudatosan kerülöm az olyan zenekarokat, mint pl. az Erde elődjének számító Svalbard is volt, kis CD-R- és mp3-kiadók termékei, megkérdőjelezhető esztétikával, tömegével ránk zúdítva az utóbbi jó pár évben. Úgy vagyok vele, hogy ha valamelyik annyira jó, akkor előbb-utóbb úgyis utat tör magának, valami rendes kiadó kiadja majd normális formátumban, ráérek majd akkor meghallgatni, annyi rossz zene jelenik meg mostanában, az embernek nincs kapacitása mindenre odafigyelni. Aztán persze sokszor bebizonyosodik, hogy a "rendes" kiadók is jelentetnek meg erősen kérdéses minőségű anyagokat. De mint már utaltam rá, a fehérorosz Erdével szerencsére nem ez a helyzet. A zenekart alkotó Vjacseszlávot ezen a kiadványon különböző orosz és fehérorosz zenészek segítik (pl. Pragnavit, Moon Far Away, Majdanek Waltz), és a nagyrészt német számcímek ellenére a dalok főleg (fehér)oroszul és angolul szólnak. Zeneileg leginkább a német Hekate említhető párhuzamként, dobokra épülő gépi alapok, népi hangszerek (hangmintái?), egy kis etnikus-középkori behatás (de nem zavaróan), és ami a legfontosabb: fogós énekdallamok. Mindez tökéletes összhangban, néhol poposan, néhol folkosan, végig erőteljes magabiztossággal. A hangzás is tiszta, erőteljes, helyenként kissé korunk betegségébe, a túlvezérlésbe esve (a hangerőháborúnak vége, a hangerő hívei győztek végérvényesen a dinamika támogatóival szemben), de bőven az élvezhető tartományon belül marad, sőt.

Ha nem is minden idők legjobb neofolk lemeze, még csak talán nem is az év albuma, de mindenképp erős anyag született, ami érdemes a figyelemre.

Szólj hozzá!

2014.09.28. 22:00 sorger

REMETE - Hamvaim (Castellum Stoufenburc, 2014)

Címkék: lemezkritika

remete_hamvaim.jpgŐszinte (ugyanakkor némileg hiányérzettel kellemetlenül fűszerezett) örömmel nyugtáztam a hírt a közelmúltban, miszerint a REMETE formáció kézzel fogható alakban is testet öltött (a kellemetlenségekről a konzekvens bekezdésben bővebben), így a korábban közölt interjú után következzen most egy rövid elemzés és önfeledt lelkendezés.

Kezdésként a Mare Crisium egy markánsan lebegő, férfias énekdallamokkal, mélyből feltörő morajlásokkal felvértezett, mondhatni tipikus dark-ritual ambient (nem kevés industrial fűszerezéssel), valahogy azonban mégis vastagon jobb és érdekesebb az átlagnál, a műfajon belüli megszokott próbálkozásoknál. Az ezt követő Elhagyatva során fémes robajlások kapnak szárnyra és invitálnak utazásra egy jéghideg, feneketlen mélységeket kínáló örvényben öltve testet. Elképesztően erőteljes és hipnotikus darab, az ehhez fogható zenei távlatok formába öntése egyértelműen csak kevesek kiváltsága. Poklok kapui - Számomra itt érezhető leginkább az a lehengerlő zsenialitás, amely az első két REMETE anyagot (Egy és Keleti Limes) jellemezte igazán. Mázsás súly, mégis fennkölten szárnyaló természetes könnyedség teszi igazán felejthetetlenné ezeket a perceket. Zárásként a Hamvaim egy nyomasztóan magával ragadó darab, mondhatni tökéletes lezárása ennek a roppant módon felkavaró bő 22 percnek. A REMETE egyértelműen perspektívát kínál ebben a jelen állás szerint döbbenetes mértékben beszűkülni (esetleg elszürkülni) látszó zenei közegben, megérdemelné a produkció a kiemelt figyelmet, csak remélni tudom, hogy így is lesz, nálam eddig egyértelműen a legjobb hazai megjelenés ebben az esztendőben.

 A borító frontoldala bámulatosan szépen megkomponált az összefonódó, kérges kezekkel, roppant módon sajnálatos azonban, hogy a kb. A/4-es lapból összehajtogatott csomagolás és a kivitelezés összességében kissé méltatlan a csoport produktumához mérten (természetesen távolról sem a zenekar hibájából, szerintem mondjuk egy digipak verziót simán megérdemelt volna), akárcsak az, hogy mindössze egy 111 példányra limitált CD-R kiadványról beszélhetünk és itt a hangsúly természetesen nem a példányszámon van elsődlegesen. Én például simán el tudnám képzelni mondjuk a Cold Spring repertoárjában bakelit-kiadványként is akár. Összességében egyértelműen beszerzésre ajánlott kiadvány, azonban aki szeretne egy példányt, az ne habozzon, a zenekarnál itthonról is beszerezhető az EP még egy rövid ideig.

Szólj hozzá!

2014.08.29. 16:00 balazs_k

A 23. Wave Gotik Treffen képekben - 2. rész

Címkék: koncertbeszámoló

wgt2014_logo.jpgGalériánk második részében a szombati és vasárnapi fellépők kerülnek terítékre, az Altes Landratsamtból és a Schauspielhausból.

 

 

 

Szólj hozzá!

2014.07.29. 21:00 balazs_k

A 23. Wave Gotik Treffen képekben - 1. rész

Címkék: koncertbeszámoló

wgt2014_logo.jpgAz alábbiakban a 23. lipcsei Wave Gotik Treffen fellépőiről készült képeket lehet megtekinteni. Képgalériánk első részében a pénteki nap fellépői szerepelnek, a Volkspalast kupolacsarnokából és kantinjából. A képeket Riesenberger Mónika készítette.

 

 

Szólj hozzá!

2014.07.13. 15:00 balazs_k

Focus Abyssi VI - Képgaléria

Címkék: koncertbeszámoló

Focus_6.jpgSikeresen lezajlott a hatodik Focus Abyssi, három, nagyszerű formában lévő "nagy öreg" zenekar fellépésével. Az emlékeket felidézendő, következzen pár kép az est főszereplőiről.

 

 

 

Szólj hozzá!

2014.06.29. 22:00 sorger

Az elvonulás szellemében - Interjú Madura Jánossal


remete01.jpgHazai vizeken evezve az elmúlt években módfelett ritka a kiemelten érdekes és figyelemre méltó friss alkotás a profilunkat tekintve. Üdítő kivételként azonban aktuálisan a REMETE formáció kapcsán ismét a figyelem célkeresztjébe törő Madura János villant meg bizonyos törekvéseket. Az alábbiakban a hazai "neofolk és társai"-mezőny egyik prominens képviselőjével készült interjút olvashatja a "széles" közönség.

- Sok-sok éve kapcsolatban vagyunk, gyakorlatilag folyamatosan figyelemmel kísérjük egymás zenei megnyilvánulásait kisebb-nagyobb intenzitással, így kevésbé érnek minket meglepetések. Némi múltidézés azonban még nem ártott meg senkinek, és így talán az érdeklődő közönség is választ kaphat néhány kérdésre. Az OUR GOD WEEPS története a szélesebb publikum számára többé-kevésbé a 2005-ös Prodromus kislemezzel ért véget. Beszélj erről egy kicsit kérlek bővebben! Mit kell tudnunk az első 2 saját kiadású, kevéssé széles körben terjesztett anyag okán, illetve mi változott benned a formáció kapcsán a Hau Ruck! kiadón keresztül megjelentetett Unity CD után?
 
- Korábban több helyen is említettem, hogy ez a projekt tulajdonképpen a szó igazi értelmében vett zenekarként indult: akusztikus gitárral, basszusgitárral, szintetizátorral, ütősökkel. Legalábbis a terv ez volt, és néhány próba alá is támasztotta ezt az elképzelésemet, de mivel ez az egész egy egyszemélyes kezdeményezés volt, a zenésztársak idő előtt beleuntak. Nem láttak benne többet, mint egy újabb zenekarosdi. Nem lehetett tehát így továbbvinni. Ez előtt is voltak már ilyen irányú kísérletezéseim, de alapvetően ennek okán kezdtem az elektronika irányába fordulni, éppen ezért a korai anyagokra csupán kísérletezésként, útkeresésként tekintettem mindig, ezért nem igazán akartam szélesebb körben bemutatni. Házilag készült néhány példány belőlük ugyan, de ennél többet nem láttam bele azokba a felvételekbe.
A Unity megjelenése után közvetlenül megvolt még az inspiráció, a lendület, voltak tervek, rengeteg dal és vázlat készült, sőt előre meg volt tervezve még két konceptlemez, de időközben azzal szembesültem, hogy kezdtek belőlem elfogyni a szavak. A válogatáson szereplő dalok és a Prodromus tulajdonképpen külső hatások nélkül, úgymond önerőből nem hiszem, hogy megjelenhettek volna. Akkor úgy éreztem, hogy amit felszínre tudtam hozni az OGW keretein belül - abban a formában - az felszínre is került.

Szólj hozzá!

2014.06.02. 20:00 balazs_k

Újabb nevek a WGT-re

Címkék: hírek

wgt2014_logo.jpgAhogy az várható volt, újabb fellépőket jelentettek be a lipcsei Wave Gotik Treffenre a minket érdeklő területekről is. Akusztikus gitáros neofolk terén itt lesz a pályája csúcsán már túl lévő, de még mindig érdekes olasz Argine, valamint a metalből jött akusztikus folkzenekarok egyik feltörekvő német reprezentánsa, a Nebelung. Az éteri/neoklasszikus vonulat tovább erősödött az olasz Hexperos és Verdiana Raw zenekarokkal, valamint tiszteletét teszi a horvát Loell Duinn és a leegyszerűsítve csak orosz Dead Can Dance-ként emlegetett, nemrég Magyarországon is fellépett Theodor Bastard is. Ambient/industrial vonalon is tovább színesedett a kép, fellép a német Loki Foundation egyik zászlóshajójának, a Herbst9-nak oldalhajtása, a Land:Fire, a 80-as évek old school industrialját képviselő brit Konstruktivists, a kegyetlen északi death industrial hagyományait továbbvivő, egyre népszerűbb svéd Trepaneringsritualen, valamint az ambient és a martial industrial határán mozgó spanyol Der Blaue Reiter. A sötét, „furcsa folkot” két, nevében is „furcsa” zenekar, a közkedvelt belga Kiss The Anus Of A Black Cat és a 20 év után ismét aktív Revolutionary Army Of The Infant Jesus képviseli.
Természetesen az itt felsorolt összes zenekart nem lehet a fesztivál négy napja alatt végignézi, már csak azért sem, mert vannak ütközések, többen ugyanazon időpontban játszanak, de az ezen zenék iránt érdeklődő nyitott egyedek könnyen találnak maguknak nézni- és hallgatnivalót bármelyik nap.

A fellépők teljes listája itt található, a részletes beosztás pedig itt.

Szólj hozzá!

2014.05.28. 20:00 sorger

Legendák Budapesten - Focus Abyssi VI.

Focus abyssi_6_hun.jpgA nyári forróság kellős közepén érkezik hőn szeretett fővárosunk prominens klubjába a klasszikus neofolk (és társai) számos emblematikus figurája, és egyben a túlzás nélkül stílusteremtő FIRE + ICE zenekar, hogy elvarázsolják régi és újabb rajongóikat egyaránt. A neofolk, pszichedelikus, ambient folk színtér idei legkiemelkedőbb eseménysorozata a FIRE + ICE nyári turnéja, a The Fractured Europe Tour. Meghatározó zenészek, kitörölhetetlen melódiák, megismételhetetlen hangulat: ez várja azokat, akik július 9-én, szerdán ellátogatnak a Focus Abyssi aktuális estjére a Kék Yukba.

A KNOTWORK fedőnév mögött Michael Moynihan, Annabel Lee és Robert Ferbrache rejtőzik. A trió ír népzenét ad elő autentikus formában bodhránnal, hegedűvel, és persze Moynihan összetéveszthetetlen orgánumával. A korábbi évtizedekben a legendás BLOOD AXIS révén nevet szerző alkotók múlt felé fordulása senkit sem lephet meg. Elkötelezettségük a kikezdhetetlen, ősi értékek iránt mindig döntő részét képezte munkásságuknak, és sok más stílus mellett a folk is szervesen hozzátartozott repertoárjukhoz a hangzásvilág tekintetében. Ezúttal disszonáns hangképek nélkül vezetnek elő finom hangulatokat, az archaikus élet végtelenjéből előlépő, halhatatlan dallamokat, az ír mitológia gyémántjait.

Az estet a hazai SCIVIAS fogja a mélységek és a magasságok irányába továbbnyitni. Pszichedelikus kísérleti programra számíthatunk a kvartettől (a tervek szerint egy nagy visszatérővel a soraikban), az utóbbi idők irányvonalának megfelelően. A kozmoszban szabadon áramló éteri, alaktalan, megfoghatatlan hangokat az élő hangszerek hozzák vissza a földre, a szívekbe, a tudat centrumába. A SCIVIAS a turnészervező felkérésére lép színpadra, és ez a tisztelet annak a munkának szól, amit elsősorban a csoportot irányító Rády Sándor Zsolt (és összességében maga a formáció) a színtér egészéért végez immár több mint húsz éve. Alkotómunkájuk, hanganyagaik, fellépéseik által a művészeten keresztüli megvalósítás lehetőségét mutatják fel hallgatóiknak.

A FIRE + ICE visszatérés a KNOTWORK alapokhoz, a folk legbensőségesebb rétegeihez. A kör bezárul. A beavatás teljes. Az Ian Read irányította zenekar a világban ható negatív erők örök ellenfele, a fény, a mágia, az ősi dicsőség és a valódi filozófia képviselője. Hasonlóan a többi fellépőhöz, ebben az esetben is évtizedes munkásságról beszélhetünk, melynek során a tartalmi irányulás sosem változott. Zeneileg a neofolk jellegzetes gitártémáit jóval meghaladó közegben mozog a FIRE + ICE, a dalokban a sámánok gyógyítóereje lakozik, minden megtisztulásra vágyó lélek igaz társaként.

Szólj hozzá!

2014.05.27. 23:00 sorger

ATOMTRAKT - ARDITI Split 7"EP (Trutzburg Thule, 2014)

arditiatom_cov.jpgARDITI-rajongóként mindig öröm, ha újabb kiadványról érkezik hír a svéd duó kapcsán (habár a bakelit kislemezek között akad némi felejthető megoldás is), most azonban mégis felszaladt nem is kicsit a szemöldököm. Az ok roppant egyszerű és neve is van, mégpedig ATOMTRAKT.

Az, hogy az északi harcosok hogyan keveredtek a svájci (szerintem) kóklerrel egy megosztott kiadványra, számomra rejtély és meg sem próbálok objektív lenni, végül is aki akarja, bátran elmondhatja (leírhatja) majd az ellenvéleményét. Nos, tehát többszöri meghallgatás után sem lettem ATOMTRAKT-rajongó. Amit itt a Christoph Ziegler vezérletével működtetett csoport bemutat, az minden csak nem érdekes, vagy jó. Jól és telten szól a Nachlass Der Vergessenenre keresztelt zöngemény, ez tény, ellenben ezzel minden pozitívumot le is írtam úgy általában a csoport és ez esetben konkrétan az itt elhangzó dal kapcsán. Közhelyszerű zene, unalmas megoldások, sehol egy felkavaró téma, pedig még némi dalolászás is felbukkan ezúttal, a zeneiséget erősítendő gondolom, archív felvételekkel vastagon megtámogatva természetesen. De alapvetően az ATOMTRAKT sikeres, sokan szeretik, el lehet adni a kiadványaikat (habár a szögesdrótos marhaságból még mindig van a terjesztőknél), vagyis részemről inkább túl is lépnék az ő etapjukon.

Nagy reményekkel fordítottam meg a korongot a lemezjátszó tányérján, azonban a lelkesedésem viszonylag hamar szerte is foszlott. Habár - mint korábban említettem - erősen elfogult vagyok a Henry Möller és Marten Björkman által alkotott duóval szemben, ami rossz, az rossz (esetleg felesleges), ezt el kell ismernem. Sajnálatos módon a szóban forgó dal is csak egy összeollózott, eredetiséget nélkülöző "szerzemény" az ARDITI részéről.A csalódottságom határtalan, így nem is bonyolódnék hosszadalmas elemzésbe, őszintén nem is lenne nagyon mit, vagy miről írni, ugyanis a Templets Heliga Härd egy szedett-vedett fércmunka, ezen nincs mit szépíteni. Aki szeretné teljesnek tudni az ARDITI-diszkográfiát, az rendelje meg bátran, a polcon elfér, de ismerkedésre, vagy visszatérő hallgatásra inkább az albumokat javasolnám elsősorban.

A sötét tónusú borító szerencsére szinte teljes egészében az ARDITI koncepciójára épül, de természetesen helyet kapott minden idevágó alapvető hasznos információ az elhangzó dalok kapcsán, valamint a Nachlass Der Vergessenen komplett szövege az ATOMTRAKT részéről. Az 500 kézzel számozott példányszámra limitált kislemez első 100 darabja márványmintás bakelit (nekem a 31-es jutott), a "maradék" 400 hagyományos szürke.

Szólj hozzá!

2014.05.11. 14:00 sorger

Helyzetjelentés - Focus Abyssi V.

Címkék: koncertbeszámoló

Focus abyssi_5_hun_sm.jpgTúléltünk egy újabb Focus Abyssi-estet, és azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy bár a megjelentek száma messze elmaradt az előzetes várakozásainktól, így is egy kivételes élménnyel gazdagodhattak a kedves egybegyűltek. Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mindenkinek (a klub személyzete, a fellépők, a megjelent vendégek és mindenki, aki úgy érzi, hogy megérdemli), aki az esemény fényét bármilyen formában emelte, polírozta, ékesítette stb. Terveink (reményeink) szerint hamarosan következik a folytatás. Addig is íme egy kisebb fotógaléria az emlékek felidézését elősegítendő.

Szólj hozzá!

2014.04.28. 23:00 balazs_k

2014-ben is WGT

Címkék: hírek

wgt2014_logo.jpgAhogy lassan negyedszázada minden évben, idén is a "sötét zenéké" a pünkösd Lipcsében. Az elmúlt évhez képest valamennyivel jobban állunk a bejelentett nevekkel kapcsolatban, több érdeklődésünkre számot tartható fellépőt ismerhettünk már meg hivatalosan, mint tavaly ilyenkor, kicsit több mint egy hónappal a fesztivál előtt, bár az igazán húzónevek még hátra vannak (legalábbis remélhetőleg lesznek még ilyenek). Amit már most tudni lehet, hogy fellép az egyik legnépszerűbb német neofolk csapat, a Sonne Hagal, itt lesz a hegedű és az effektpedálok virtuóza, Matt Howden, Sieben nevű egyszemélyes projektjével, visszatér Patrick Leagas is, a jelenleg Six Comm írásmódot használó kultikus formációjával, valamint egy másik egykori Death in June énekes/közreműködő is tiszteletét teszi a fesztiválon, méghozzá Gary Carey Joy of Life nevű zenekara élén. Ebből a közegből említésre méltó még az angol folkénekes, Andrew King, valamint az olasz Albireon zenekar. Az éteri/neoklasszikus hangzásokat kedvelők a francia Collection D'Arnell-Andréa fellépésének örülhetnek, és valószínűleg ezt a vonalat erősíti az olasz Argine hegedűse, Edo Notarloberti Viviana Scarincivel alkotott duójával. Az északi dark ambientet egyelőre a svéd Desiderii Marginis és a norvég Svartsinn képviseli, de esetleg várhatunk még pár előadót ebből az irányból is (ha a régi jó Cold Meat-nap talán nem is tér vissza, bár sokan örülnének neki). Az industrial/noise színtérről itt lesz a kultikus olasz Sigillum S, a szintén olasz, de Londonban élő, a népszerű Hagshadow esteket szervező Gaya Donadio, brutális Antichildleague nevű formációjával, és egy másik szervező, a Wroclaw Industrial Festet egyengető Maciek Frett a lengyel Job Karmával. És ha már mind a Job Karma, mind a Sieben jelen lesz Lipcsében, teret engednek közös projektjüknek, a 7JK-nek is.
Nagyjából ennyi az, amire első körben felhívnánk a figyelmet, természetesen ha jönnek még újabb, fontos nevek, azokról is beszámolunk majd.

2 komment

2014.04.28. 20:00 sorger

INVICTUS - Imperium Paganum CD (No Colours Records, 2008)

Címkék: lemezkritika

invictus.jpgTávolról sem friss, mégis azt hiszem, erősen indokolt jelen kritika a honi INVICTUS formáció bemutatkozó és mindezidáig egyetlen korongjának bemutatása által. Én magam sajnos rendkívül későn jutottam hozzá a lemezhez, ennek oka azonban pusztán a lustaságom és a csoport zenéjével kapcsolatban gyakorta emlegetett neoclassical műfaji meghatározás, ugyanis eme stílusirányzat az érdeklődési körömből viszonylag csekély szeletet követel magának.

A Hegemony indítja a lemezt és már itt érezni kiemelten meghatározó módon a "metálzenész neoclassical zenét ír" attitűdöt. Nincs ezzel komolyabb probléma, csupán van egyfajta mellékíze a dolognak, és akarva-akaratlanul eszembe jut a hallgatása közben a korai MORTIIS, a BURZUM bizonyos megoldásai (annyi különbséggel, hogy Varg sokkal primitívebb eszközökkel és formában jutott el ennél összehasonlíthatatlanul magasabb csúcsokra), illetve a LORD WIND még úgy is, hogy nyilván nem ez volt a formációt életre hívó Sallai "Sahsnot" Péter elsődleges szándéka (paradox módon talán inkább kerülni szándékozott mindezt, vagy egyáltalán nem is hallgatja az említett csoportokat). A folytatásban a Towards To Asgaard révén az ARCANA korai albumainak formaisága köszön vissza nyomokban, de továbbra is az előzőekben vázolt zeneiség a domináns stílusjegy. A gitár itt nagyon szépen be lett ágyazva a szintetikus megjelenési formák közé, csodaszép perceket eredményezve. A harmadikként felcsendülő Sol Invictus (az ötletes dalcím-verseny győzelmi várományosa) nem győzött meg maradéktalanul, habár nagyívű dallamaival és a kimérten adagolt dobjaival így is kellemes perceket hordoz magában. A sorban következő dal a címadó szerzemény, és mint ilyen, elméletben kiemelt figyelemben kellene részesülnie. Nos, talán éppen ezért is teljesít némileg csalódást keltően ez a tétel. A dobok kicsit széteső alapjaira érkeznek a fúvós, vonós hangszerek, de valahogy nem áll össze az egész és nem is hordoz magában igazán kiemelkedő pillanatokat. A Black Sun sajnos folytatja ezt az utat, habár itt több az emlékezetes megoldás és kerekebb is a történet némileg. A bónusz dalok elé beágyazott Ariosophy (Blood Of Martyrs) azonban határozottan pozitívba billenti a végelszámolásnál a mérleg nyelvét. Hihetetlenül jól megkomponált dal, felkavaró és érzelmi viharok egész sorát kiváltó, kiprovokáló szerzeményről van szó, amelyben véleményem szerint az INVICTUS minden lényegi eleme teljes pompájában ragyog. Az albumot lezáró két "bónusz dal" (Song Of The Runes - demo, Die Liebe Nerþus' - BURZUM-átirat) azonban ismételten az útkeresést helyezi előtérbe a Julius Evola egyik alapvetésére fókuszáló Imperium Paganum kapcsán. A BURZUM-feldolgozás ugyan tisztán és lendületesen szól, mégsem képes igazán magával ragadni, valami (talán a sátáni szikra?) hiányzik belőle, habár feltétlenül meg kell említenem, hogy távolról sem szolgai másolat, átjön rajta, érezni benne a magyar formáció savát, borsát. A Song Of The Runes telten szóló dobokkal búcsúzik, egy ígéretes folytatás lehetőségét hordozva magában, ami talán a távoli jövőben egy újabb korong képében fog testet ölteni. Ki tudja, azért elég sok idő telt már el a debüt óta, ettől függetlenül én üdvözölnék egy folytatást.

Az elsősorban fekete, vörös és fehér színekben pompázó borító felettébb tetszetős, habár az alsó tálca elrendezése sajnálatos módon nem a legszerencsésebb, mert a kis körfogak pont kitakarják a lényeget. Összességében törődéssel, nagy odafigyeléssel készült anyag az INVICTUS bemutatkozása, érdemes kutatni utána. Megjegyzem a No Colours részéről jelenleg is rendelhető, egészen baráti áron kétféle verzióban (hagyományos és slipcase) is.

Szólj hozzá!

2014.04.21. 19:00 balazs_k

A 22. Wave Gotik Treffenről - 2. rész

Címkék: koncertbeszámoló

wgt2013.jpgA szombati nap koncertjei egy új helyen, az Altes Landratsamtban kerültek megrendezésre. A neofolk-estek eddigi helyszíneihez (Haus Leipzig, Anker, Volkspalast, Felsenkeller) hasonlóan ez is egy impozáns színhely, nagy, oszlopos csarnok, tágas színpad - tökéletesen illik ehhez a zenéhez.

Az első fellépő az olasz Tears of Othila volt. Róluk eddig még nem nagyon hallottam, valahogy elkerültek engem, pedig annyira nem új zenekarról van szó, már 2008-ban kiadtak egy lemez, a szintén olasz Argine zenekar kiadójánál, az Ark Recordsnál, és ugyanitt jelent meg a legújabb lemezük is 2013-ban, a koncerten mindkét lemez anyagából kaphattunk ízelítőt. Zenéjük valahol a középkori (pogány) folk és a klasszikus neofolk között helyezkedik el, hangszerelésileg van itt minden, ami az ilyen zenében előfordulhat: akusztikus gitár, hegedű, női és férfi ének, állótam, komplett dobfelszerelés, sámándob, melodika, glockenspiel. És mindez jól is szól így együtt, a dalok is rendben vannak, kellemes meglepetés kezdésnek.

Szólj hozzá!