Wilhelm Herich és általa a GENOCIDE ORGAN vitán felül a jelenkori industrial zenei paletta egyik legelszántabb, legradikálisabb, legkonokabb, leg-leg előadója és zenekara. A csoport egyik sajátossága a kezdetektől az elvakult fanatizmus, mind a zenében, mind az abba foglalt mondanivalót tekintve. Csupán kevesen tartanak ki ennyire sziklaszilárd elszántsággal az eredetileg elképzelt, a kezdetekben megfogalmazott koncepció mellett, különösen, ha az minden vonatkozásában rendkívül provokatív és döbbenetesen radikálisnak mondható. A csoport szövegi ideológiájának vagy a jelképrendszerének boncolgatását nem érzem feladatomnak, ellenben hosszú évek óta csodálattal figyelem zenében megnyilvánuló aktivitásukat, így a szóban forgó korong megjelenését is örömmel nyugtáztam, nem is lehet tehát kérdés az oldalunkon történő méltatása.

Az Archive IV a csoportot bemutató sorozat legfrissebb tagja (a felvételek kevéssel a Save Our Slaves album utáni időkből származnak és eddig publikálatlanok voltak), nem meglepő módon természetesen archív darabok által és amennyiben a kedves olvasó előtt ismert már a GENOCIDE ORGAN, úgy nagy meglepetés ez alkalommal sem fogja érni, de erre a zenekarra mindig is jellemző volt egyfajta homogén alapállás. 6 tételre bontva 23 percben ostromolja a lemez a hallójáratokat és borzolja a kedélyeket, a szokásoknak megfelelő módon kíméletet még hírből sem ismerve, ellenben szokatlanul sok szaggatott témával felfegyverezve, kásásra effektezett, acsarkodós "énekkel", vagy inkább dühödt üvöltözéssel, fröcsögéssel. Én egy vakmerő ötlettől vezérelve fejhallgatóval is nekiveselkedtem, komolyan, elég kemény kiképzés, ahogy mondani szokták, utána szinte fájdalmas a csend. Az absztarkt zaj ellenállhatatlan és vegytiszta összefonódása a legszikárabb ipari zenével, szigorúan analóg oldalról megközelítve.

A vinil 300 példányos limitációban jelent meg, de a kiadónál azonnal elkapkodták, ellenben aukciós oldalakon most is kapható egy-két darab, egészen elképesztő, horror árakon.